- Menjünk ki a parkba játszani! Olyan szépen süt a napocska - mondta mosolyogva Katie.
- Rendben - sóhajtottam. Legalább kiszellőztethetem a fejem - Jöttök ti is? - néztem rá a szerelmespárra. Őszintén reméltem, hogy ők is velünk tartanak. Semmi kedvem nem volt Katie-vel fogócskázni. Talán a játszótéren találunk neki, vele egykorú barátokat.
- Persze, hogy elmegyünk. Igaz Liam? - Sophie nagy lelkesedéssel beszélt hozzá.
Sophia kifinomult lány volt, furcsának éreztem, hogy kitört belőle ez a szeleburdi kislány.
Liam fáradtan felállt, látszott, hogy nincs kedve ehhez, de úgy tűnt bármit megtenne, hogy barátnőjét mosolyogni lássa. Karjait a lány dereka köré fonta és egy puszit nyomott a homlokára.
- Induljunk!
* * *
Katie valahogyan rávette Liamet, hogy együtt játsszon vele és a többi gyerekkel. Sophia-val leültünk egy padra és beszélgetni kezdtünk. Liam-ről, a bandáról, a zenéjükről és rengeteg csajos dologról. Igazán kedves lány, látszott, hogy próbálta elterelni Liam figyelmét Dave-ről és Liam ezt értékelte is.
* * *
A ruháim között válogattam. Nincs túl sok alkalmi ruhám, de így is nehezemre esett választani. Kiválasztottam egy nem túl rövid, vörös ruhát. Egy kis táskába dobáltam bele a fontosabb dolgokat. Valahogy nem töltöttem annyi időt a készülődéssel, mint általában. Feldobtam egy egyszerű sminket, hosszú hajamat oldalra fontam. Felvettem egy fekete magassarkút és lementem a lépcsőn.
Liamék még elvitték Katie-t fagyizni, így egyedül maradtam. Rémisztő volt egyedül ebben a hatalmas házban.
A konyhapulthoz ültem és vártam, hogy Harry megérkezzen. A telefonomat böngésztem, örültem amikor elolvastam a barátaim üzeneteit. Mostanában nem nagyon néztem rá a telefonomra, aggódtak, hogy nem válaszoltam. Megírtam, hogy jól vagyok, hogy hiányoznak és, hogy később majd beszélünk.
Már negyed 9 és Harry még sehol. Többször kinézte az ablakon. Az nem lehet, hogy átvert!
( Harry szemszöge )
Nem nyitott ajtót senki. Megpróbáltam betörni. Többszöri próbálkozás után végre sikerült.
- Ejnye Styles, megmondtam, hogyha még egyszer ide tolod a pofád, ki leszel nyírva! - egy ördögi mosoly húzódott a képére.
- Az egyetlen, aki meg fog dögleni, te leszel! - szinte köptem a szavakat - Miért Dave-vel csináltad ezt? Engem akarsz, nem igaz?
- Ez csak egy figyelmeztetés volt, ha vele meg tudtam tenni, veled is végezhetek. Meg fogsz halni!
- Ha megölsz, azzal nem intézed el a tartozásodat. Tom emberei el fognak jönni érted!
- Így gondolod? Próbáljuk ki!
Paul intett az egyik emberének, aki öklét az arcom felé lendítette. Látszott, hogy amatőr volt a srác, mert megelőztem és egy hatalmas ütéssel a földre terítettem. Ezúttal két alak próbált megközelíteni. Egy erős ütést mértem az egyik pasi gyomrába. A másik fejét könyörtelenül a falba vertem. Elégedetten néztem, ahogy fájdalmában összegörnyed. Egy pillanatig rá figyeltem, így váratlanul ért amikor a következő ember keze ököllel az arcomba ütött. Hirtelen a földre estem. Előrántottam a késem és a támadóm
hasába szúrtam.
Paul egyedül maradt, élvezettel nézte a fájdalmat az arcomon. Vészjóslóan rám mosolygott, majd hátulról előkapta a fegyverét, rám szegezte és kibiztosította.
- Most meghalsz, Styles!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése